Nem tudom, veletek elő szokott-e fordulni - velem rendszeresen megtörténik -, hogy megláttok valamit egy boltban, és azonnal beindítja a fantáziátokat, hogy mit lehetne belőle csinálni. Így történt ez velem, és ezzel a kis hexagon (hatszögletű) dobozkával. Csak a kezembe akadt, és megihletett...
Úgy gondoltam, kíváncsiak lehettek, hogy mit is láttak "lelki szemeim", így talán a legjobb, ha amolyan oktató-jelleggel, lépésről lépésre leírom, és megmutatom, mit is lehet kihozni egy ilyen kis dobozból.
(A képek továbbra is hagynak némi kívánnivalót maguk után, de azért igyekeztem a tőlem telhető legjobbat kihozni a körülményekből.)
Szeretném megjegyezni, hogy semelyik bolt, cég nem fizetett, hogy az ő termékeit használjam/mutassam, pusztán azért nevesítem őket, mert jelenleg ezeket használom!
I. Előkészületek
Először is itt van nekünk ez a csinos kis, hexagon alapú fadoboz, rézszínű zsanérral és csattal. Méretei: magasság ~ 4 cm; átmérő ~ 7 cm; külső kerület ~ 23 cm; belső kerület ~ 16 cm; belső mélység összesen ~ 3 cm.
- Rayher Easy Glue barkácsragasztó
- Lefranc & Bourgeois Déco akrilfestékek (Wedding pink és Snow white színekben)
- Pentart decoupage ragasztólakk (glitteres)
- Pentart Crackle Medium egykomponensű repesztőlakk
- Stamperia Vernice Protettiva fényes akril lakk (vízbázisú fedőlakk)
- Rayher öntapadós félgyöngyök (a strasszok helyett inkább ezeket választottam)
- 1 méter horgolt pamut csipkeszegély (a papírcsipkét végül kihagytam)
- muffinos szalvéta
- ecsetek
- olló
- csavarhúzó (mindig csak akkor jut eszembe, amikor már kell >.<)
Az előkészületekhez tartozik, hogy a dobozt "fémmentesítjük": lecsavarozzuk a csatot és a zsanért, hogy ne kelljen kerülgetni őket a későbbi munkák során, és ne kenjük össze őket. Illetve a csipkét is csak így tudjuk alattuk elvezetni.
Tipp: én ilyenkor az alkatrészeket egy kis kupakba, vagy "kindertojásba" szoktam tenni - utóbbi azért jó, mert lezárható, és így még kevesebb az esélye annak, hogy a kis csavarok elkeveredjenek.
II. Alapozás
Nem kötelező művelet, ha elég világos alapra dolgozunk, nem feltétlenül szükséges. Illetve, ha a szalvéta mintája megkívánja (pl. havas táj, fehér virág), elegendő csupán a minta alatti részt alapozni.
Mivel én a repesztés alapjául is fehéret szerettem volna, úgy döntöttem, a legegyszerűbb, ha az egész dobozt lekenem fehér akrilfestékkel. Hogy egészen szép legyen a fedés, két rétegben tettem fel (a képen a felső rész egy-, az alsó rész már két rétegben lekent).
Tipp: ha szeretnénk elkerülni az "ecsetcsíkokat", használjunk szivacsecsetet vagy egy kis szivacsdarabot - én mosogatószivacsot szoktam felkockázni - a festék egyenletes eloszlatására (kis "tunkoló" mozdulatokkal).
III. Decoupage
Magyarul szalvétatechnikának nevezik ezt az eljárást. Először kivágjuk a szalvétából a kívánt mintát (esetünkben a két cuki muffint), majd óvatosan rétegeire bontjuk - csak a legfelső, színes rétegre lesz szükségünk. Lekenjük a szükséges felületet a ragasztólakkal - én a doboz tetejének külső és belső oldalára is tettem mintát. Ügyeljünk az elhelyezésre! Figyeljük, hogy hol van a csat és a zsanérok helye, hol fog nyílni a doboz! A beragasztózott felületre rásimítjuk a vékony szalvétákat (én egy száraz, puhaszőrű, lapos ecsetet szoktam használni a simításhoz). Miután megszáradt, még egyszer átkenjük a mintákat a ragasztólakkal - én a biztonság kedvéért gyakran két rétegben is átkenem.
Tipp: én glitteres, azaz csillámporral finoman megbolondított ragasztólakkot használtam, a pazarabb hatás kedvéért, de természetesen a csillámmentes változat is megteszi.
IV. Repesztés és festés
A repesztőlakk felkenéséről nem csináltam külön fotót, ugyanis mivel színtelen, nem lett volna semmi változás a fentihez képest. Az egyfázisú repesztőlakk tulajdonképpen annyit csinál, hogy a száradás után rákent festékréteget összerántja, és az így keletkező repedésekben kilátszik, ami a lakk alatt van - ez lehet a tárgy eredeti színe (pl. nyers fa), vagy lehet egy előző festékréteg (esetünkben a fehér alapozás).
Vigyázat! A kétfázisú repesztőlakk más anyag, erre a célra nem megfelelő (ne helyettesítsük vele az egyfázisút)!
Tehát felkenjük ezt a speciális lakkot a repeszteni kívánt helyekre: én a doboz tetejére kentem, a muffin köré, és az alsó részének mind a hat oldalára (későbbi képeken majd látható lesz). Ha megszáradt a lakk, fessük át az egész felületet a főszínnel (itt a rózsaszín), ügyelve a szalvéta-muffinokra! Én a repesztőlakkal nem kezelt részeken dupla rétegben vittem fel a festéket, hogy szebben fedjen.
Tipp: A legtöbb repesztőlakkra (a kétfázisúakra is) igaz, hogy nem szabad nagyon spórolni velük. Bőségesen vigyük fel a felületre, lehetőleg minél kevesebb mozdulattal. És ebben a szellemben vigyük fel a rákövetkező festékréteget is! Ha túl vékonyan kenjük, vagy nagyon összepacsmagoljuk, nem fog szépen repedni!
V. Csipkebordűr
Hihetetlen, hogy mennyire feldobhatunk bármit egy jól kiválasztott csipkeszegéllyel! Ennek az apró doboznak a nyílása köré, kívül-belül, alul-felül bőven elég volt 1 méter (még maradt is vagy 20 centi). Semmi extra: fogjuk a barkácsragasztót, bekenjük vele az oldalak szélét, és szépen rányomkodjuk, rásimítjuk a csipkét.
Én ezután már vissza is szereltem a fémalkatrészeket. (A baloldali képen látszik a csipke alatt a repesztés is! :D) De aki jót akar magának, ne türelmetlenkedjen, és hagyja az összeszerelést a legvégére!
Tipp: a ragasztót is egyenletesebben oszlathatjuk el ecset segítségével, tegyünk bőven a ragasztóból, mert egy részét be fogja szívni a csipke!
VI. Utolsó simítások
A csipke és a fémrészek kihagyásával az egész dobozt átkenhetjük 1-2 réteg fényes lakkal, így tartósabb lesz a munkánk. Illetve a tetejére, a hatszög sarkaiba egy-egy fehér színű, öntapadós félgyöngyöt ragasztottam, hogy ne legyen annyira "sík". Lehet cicomázni tovább, de ügyeljünk rá, hogy sokszor bizony a kevesebb több! Bélelhetjük még a belsejét dekorgumival, filccel, vagy kis, kitömött párnácskával.
Aki nem volt olyan kis türelmetlen, mint én, és nem szerelte eddig össze, most csavarozza vissza a helyére, az eredeti lyukakba a csatot és a zsanért! És... voilá!
Tipp: ízléses dísze lehet kedvenc polcunknak, miközben tarthatjuk benne legféltettebb mütyűrjeinket: apró fülbevalókat, piercingeket, gyűrűket, stb. De "csomagolásnak", vagy magának ajándéknak sem utolsó (ilyen esetben az illendőség kedvéért azért valamit tegyünk bele: apró ékszert, vagy legalább egy kis bonbont).
Ha eddig eljutottál, már csak egy van hátra, hogy kipróbáld magad! Természetesen a technikákat, ötleteket szabadon alkalmazhatod, módosíthatod, helyettesítheted más tárgyakra is, személyre szabottan. Csak a képzelet szabhat határt! (Az pedig, mint tudjuk: határtalan.) ;)
Remélem, ez a bejegyzés méltó volt az újjászületéshez, és remélem, még sok másik, hasznos, érdekes és/vagy szemet gyönyörködtető cikk követi majd! Kérdezni és értékelni ér, sőt, hagyhatsz kommentet is! Ha pedig valaki rászánja magát, és elkészít egy ilyen cukiságot, tiszteljen meg azzal, hogy küld róla egy képet, hogy kitehessem ide, kedvcsinálónak!
Köszöntem a figyelmet! Találkozzunk legközelebb is!
Jó alkotást mindenkinek! ^3^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése